Milyen elvárásokat támasztunk egy modern ügyviteli, illetve vállalatirányítási rendszerrel szemben? Mely kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy Magyarországon használható legyen? Ezúttal a lokalizáció témáját járjuk körbe.

ERP a felhőben

Korábbi cikkünkben bemutattuk az ERP rendszerek körében tapasztalható legfrissebb trendeket. A felhő alapú szoftverek sokféle szempontból alapjaiban változtatják meg a vállalati IT működését. A hardver infrastruktúra szerepe elhanyagolhatóvá válik, az előfizetéses modellek miatt egyszeri nagyberuházások helyett könnyebben tervezhető operatív költségekkel kell számolni. A cégek előtt megnyílik a lehetőség, hogy különösebb erőfeszítés nélkül mindig a legfrissebb, legmodernebb szoftvert használják. Az integrált platformokon a riportálás és adatgazdálkodás is leegyszerűsödik. A folyamatos alkalmazkodást, új informatikai igények megvalósítását megkönnyítik a low-code és no-code megoldások, amelyekkel a fejlesztői feladatok egy részét átvehetik az üzleti felhasználók.

A vezető ERP szoftverek képesek globális nagyvállalatok komplex szükségleteit is lefedni, viszont a felhős technológia lehetővé teszi ezeknek a szolgáltatásoknak a skálázását nem csak felfelé, hanem lefelé is. Ezáltal akár a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé, megfizethetővé válhatnak - pont ugyanolyan tartalommal és minőséggel, mint amit a piacvezető nagy cégek is megkaphatnak.

Globális rendszerek lokális igényekre

Nos, itt szeretnénk rátérni a fő témákra, miszerint érdemes-e egy magyar cégnek felhős ERP rendszerben gondolkodni. A szóban forgó ERP szoftverek funkcionalitását úgy alakítják ki a szolgáltatók, hogy a vállalati folyamatok széles körét lefedje, és viszonylag nagy rugalmasságot kínálnak a konfiguráción keresztül. Viszont a szabályozási környezet országonként eltérő, ami többek között a számviteli előírásokban, az adózási szabályokban, a hatóságokkal való kapcsolattartásban (pl. kötelező adatszolgáltatás) mutatkozik meg. Ráadásul ezek a speciális követelmények nem statikusak: mint tudjuk, egyes országokban roppant gyorsan változhat a jogi környezet, és a cégek kötelesek a rájuk vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartani, az új igényekhez alkalmazkodni. Ennek teljesítése a vállalatirányítási rendszerekkel szemben is fontos elvárás.

Ezeket a képességeket az ERP szoftverek tipikusan úgynevezett “lokalizációs” csomagokon keresztül biztosítják. Visszatekintve az Oracle E-Business Suite-ban kialakított gyakorlatra, az Oracle többféleképpen közelítette meg ezt a kérdést. Léteztek konkrét országhoz kötődő lokalizációk, jellemzően a speciális számviteli vagy adózási előírások teljesítéséhez. Egyes követelmények, amelyek több országban is felmerültek, ki lettek emelve a “regionális lokalizációk” körébe, például az áfa riportálás általános kezelése. Néhány esetben pedig standard funkcióvá léptek elő a korábban lokálisnak tekintett igények, mint pl. a forrásadó kezelése, vagy az Intrastat riportálás. A lokalizációs megoldások túlnyomó többsége a pénzügy / számvitel területét érinti.

Az Oracle Fusion ERP (azon belül pedig a Financials) nem sokat változtatott ezen a képleten. Az egyedi helyi (ország-specifikus) igényeket a felhőben előre telepített lokalizációs funkciókkal lehet lefedni. Ezek “opt-in” elven működnek, azaz alapesetben ki vannak kapcsolva, de igény esetén szabadon lehet őket aktiválni. Az E-Business Suite-ban bevált legjobb gyakorlatok alapján a fontosabb piacok (országok) számára szükséges lokalizációkat átemelték a felhőbe is, szinte egy az egyben. Néhány országra azonban ez még nem történt meg, és sajnos jelenleg ezek között van Magyarország is.

Magyar specialitások

Vegyük sorra azokat a témákat, amelyeket az Oracle ERP rendszere nem feltétlenül tud standard, beépített funkciókkal támogatni, és lokalizáció fejlesztését teheti szükségessé. Ezeket főként a magyar számviteli törvényre és áfatörvényre lehet visszavezetni, amelyek többlet követelményeket támasztanak az ERP által biztosított alapfunkciókon és az egyéb, regionális lokalizációban meg nem valósított funkciókon felül.

  • Vevőszámla kötelező tartalmi elemei. Itt alapvetően egy “prototípus” számlasablonról van szó, amely csupán szemlélteti a számviteli törvény által megszabott előírások egy lehetséges implementációját. A tényleges nyomtatott (vagy PDF) számlakép jellemzően az ügyfél saját fejlesztésű, testreszabott megoldása lesz, amelyet lehet a lokalizációs mintából származtatni.
  • NAV adatszolgáltatás, azaz bizonyos kiállított vevőszámlák kötelező adatbeküldése a NAV Online Számla rendszerébe.
  • NAV adatexport, azaz ad-hoc ellenőrzés céljára készített elektronikus adatállomány a kibocsátott számlák meghatározott köréről.
  • Áfa bevallással összefüggő riportálás.

Vannak olyan követelmények, amelyekhez nincs szükség lokalizáció fejlesztésre, hanem nagy valószínűséggel lefedhetők a rendszerbeállítások jól átgondolt megválasztásával. Ezek közé tartoznak:

  • Devizaszámlák kezelése. A számviteli törvény által előírt napi árfolyamok használatát lehetővé teszi a rendszer. Kényelmi funkcióként az MNB árfolyamok automatizált betöltése egy opcionális lokalizációs elem lehet.
  • Áfa kezelése: az E-Business Tax modul használatával komplex, szabályokon alapuló automatikus adókalkuláció valósítható meg, amely képes lehet lefedni az összes felmerülő esetet. Az optimális beállításhoz az üzleti működés alapos feltérképezésére, és a törzsadatok (pl. vevő, szállító, terméktörzs) összehangolására is szükség van.
  • Tárgyi eszközök kezelése: itt több témával is foglalkozni kell, mint az eszközök nyilvántartása egyszerre több értékcsökkenési mód alkalmazásával (számviteli, illetve társasági adó szempontból), kivezetések elkülönített könyvelése kivezetés típusa szerint, és speciális riportok előállítása.
  • Európai Uniós értékesítéssel és háromszög-ügyletekkel összefüggő riportok (ezek nem szükségszerűen ország-specifikusak, az EU tagállamaira azonos feltételek vonatkoznak).
  • Banki interfészek: a Készpénz-gazdálkodás, szállítói számlák elektronikus kifizetése, az automatikus egyeztetés, és a vevői befolyások rögzítése a pénzügyi műveletek végrehajtását nagymértékben automatizálhatja, és ehhez az Oracle ERP rendszere is biztosítja az alap infrastruktúrát. Azonban az egyes bankokkal történő tényleges integráció kiépítése már egyedi technikai feladat, amelyet nem lehet lokalizáció keretében általánosan megvalósítani.

Út a megvalósításhoz

A magyar lokalizáció létezése egy olyan kritikus tényező az Oracle Fusion Cloud ERP-ben, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Magyarországon működő cégek használhassák ezt a rendszert és élvezhessék az általa kínált előnyöket. Előbb-utóbb valószínűleg az Oracle is elkészítené ezt, viszont nem látszik tisztán, hogy mikor.

Az Ixenitnél azt látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az Oracle ERP legújabb, felhős verziója iránt, azonban a lokalizáció hiánya komolyan hátráltatja az új bevezetéseket. Ezért úgy döntöttünk, hogy mi magunk készítjük el azokat a kiegészítéseket, amelyekkel a Fusion Cloud magyar viszonyok között is használhatóvá válik, és elérhetővé tesszük ezeket ügyfeleink számára. Bizonyos szempontból ez jó lehetőség arra is, hogy a korábban az EBS-ben létező megoldásokat alaposan átgondoljuk, újratervezzük. Hiszen – az új kritériumok mellett – az elmúlt 20-30 évben számos igény alaposan megváltozott, bizonyos követelmények megszűntek, átalakultak, vagy sokkal egyszerűbb standard megoldásokkal és konfigurációval lefedni őket. A cél mindenképpen az, hogy egy áramvonalas, könnyen kezelhető, és minél nagyobb mértékben automatizálható megoldás szülessen, amely a lokalizációs igények túlnyomó részét le tudja fedni.

Terveink szerint a második negyedév végéig elkészülnek a legkritikusabb komponensek, év végére pedig a teljes csomag. A jogszabályi környezetben bekövetkező változásokat a jövőben is követni fogjuk, és lokalizációs megoldásunkat folyamatosan a legfrissebb követelményekhez igazítjuk.

  | | | | |

0.0