Fiktív történet egy cég IT munkatársáról, aki egy felhős ERP rendszer bevezetése előtt áll. A történet szereplői kitalált figurák, a valósággal való bármilyen egyezés (nem) csak a véletlen műve!
Március:
Eljött a vég. A CÉG eldöntötte, hogy a jelenlegi belsőleg telepített és karbantartott ERP rendszert lecserélik egy felhő alapú dobozosra. Elviszik alólam az összes VASat, amivel eddig foglalkoztam, pedig hogy összenőttünk már! Már annyira megszoktam a rendszeres feladataimat, de a VAS azért mindig gondoskodott valami meglepőről, hogy ne unatkozzak. Vajon mik lesznek az új feladataim? Egyáltalán, lesznek nekem feladataim? Vagy ez is olyan robotizáció-féle csere lesz, ami után már semmi szükség nem lesz a munkámra? Megyek, és kipuhatolom a főnöknél…
Március, egy nappal később:
Remek. Részt kell vennem a régi rendszer szétbombázásában. Persze nem így fogalmaztak, a segítségemet kérték az új rendszer kialakításában, de a kettő egy és ugyanaz. Miért kell egyáltalán hozzányúlni valamihez, ami már évek óta működik? Amikor meg éppen nem működik, akkor itt vagyok én, és segítek nekik. 24 óránál többet még egyik problémánál sem kellett várniuk, csak ha külső forrást is igénybe kellett vennünk. Mindenesetre én biztosan nem fogom megkönnyíteni a dolgukat, hiszen csak akkor van értelme lecserélni a rendszert, ha legalább annyit, de inkább többet tud, mint a mostani, nem?
Április:
Hát, ezek az új rendszerek többet nem tudnak, az biztos, sőt van amelyik érezhetően kevesebbet. Nem lehet majd közvetlenül belenyúlni az adatokba! Persze, rengeteg lekérdezés, meg API-k, meg interfészek, meg adatbiztonság. Ja igen, ez az egyik varázsszó. Úgy pufogtatták mindkét oldalon, mintha legalábbis tüzijátékot lehetne vele csiholni. Pedig a múltkor is milyen jól kiszúrtam azt a zsaroló emailt, csak egy szerver esett ki miatta. És attól a hálátlan kollégától is viszonylag olcsón vissza lehetett szerezni a céges adatokat. A másik ilyen varázsszavuk a rendszerbiztonság. Még a főnök is azt visszhangozta, hogy mi lenne velük, ha engem elütne a busz? Hát mi lenne, a kórházból telefonon magyaráznám a többieknek, hogy mit kell csinálni. De a legnagyobb hátbatámadás a rendszerdokumentáció hiányának felemlegetése volt. Csak egy félmondatban hangzott el, de a főnök egyenesen rám nézett, pedig mondtam már neki többször, hogy ennyi munka mellett nincs időm írogatni. De azért jól belekérdeztem mindegyik demóba. Engem nem mindenhol tudtak megnyugtatni, de a főnökség kitart a döntése mellett. Na, majd meglátjuk, mi lesz ebből…
Április, két nappal később:
Behívott a főnök. Újfent megkért, hogy segítsem az új rendszer bevezetését, mert a demókon azt érezték, hogy ellenállást tanúsítok. Nem értettem, miért nem látják, hogy az ő érdekük is az, hogy az új rendszer ugyanazt tudja, mint a régi. De kijavított, hogy nem ugyanazt kell tudnia, hanem ugyanazokat (vagy jobb) végkimeneteket kell biztosítania, még ha nem is ugyanazon az úton, mint eddig. Egyrészt értem és elfogadom, amit mondd, de azért még nem győzött meg teljesen. Aztán előhúzott két adu ászt is a mellényzsebéből. Az első ász (célprémium sikeres bevezetés esetén) tűnt ott helyben a nagyobb számnak, de mióta kijöttem az irodából, a másik ászon jár az agyam: felajánlották, hogy annyi kapcsolódó képzésre mehetek el az új rendszerrel kapcsolatban, amennyit nem szégyellek, és én választhatom ki az új rendszerrel kapcsolatban a szerepemet és feladataimat. Ez utóbbi persze még eléggé homályos, de végre nem munkaidőn kívül kell informálódnom az újdonságokról vagy néznem az online szakmai képzéseket. Van, amiről még papírt is kaphatok sikeres vizsga után. Na, a vizsgázás azért nem vonz, de a papír növeli a munkaerőpiaci értékemet. Ezt a párom szokta mantrázni, amikor ő is online tanul épp valamit. Nem mintha itt akarnám hagyni őket, de manapság az ember rendelkezzen B, C, D, sőt ZS tervvel is.
Május:
Kiválasztották az új rendszert. A jelenlegi rendszeren már nem lehet új fejlesztéseket elkezdeni, csak a jelenlegieket befejezni, és a működést fenntartani. Ezzel felszabadult némi időnk, de rögtön be is táblázták, mert elkezdődtek az egyeztetések. Nekem egyenlőre kevés feladatom van, csak néhány adatbázis lekérdezés a törzsadatokban, utána ennek átnézése és tisztítása a többi kolléga feladata. Nem irigylem őket, de én aztán biztos nem tudom azt megmondani, hogy az általuk bevitt vevői adatok jók és frissek-e. Plusz megkaptam azokat az online tréningeket, amiket a beszállító ajánlott. Arról eddig nem volt szó, hogy a szakmai tudásom mellett az angol tudásomat is pallérozni fogják!?
Július:
Kezdem látni, mi mindent kell majd másképp csinálnunk a felhőben. Nem mindegyik tetszik, meg kell hogy valljam. Az adatbázishoz továbbra sem lehet hozzáférni, ez valamennyire még bosszant, de még nem találtam olyan adatot, amit az API-kon és interfészeken keresztül ne tudtam volna kinyerni a rendszerből. A riportok készítése nem nagy kihívás, de még nem látjuk, hogy a felhasználók hajlandók lesznek-e megtanulni a használatát és átveszik a riportálási feladatokat, vagy megmarad IT berkeken belül.
Sokkal izgalmasabbnak tűnnek az integrációs feladatok és lehetőségek. Mivel így is maradt több terület, amit az ERP rendszer nem fed le (megnézem azt a nem-magyar fejlesztésű ERP-t, aki hajlandó a magyar bérszámfejtési gyakorlatot leprogramozni!), így ezekkel továbbra is foglalkoznunk kell majd. Ezt izgalmas kihívás lesz majd megtervezni, és már most látok olyan pontokat, amiket a projektbe nem vettek bele, de ezekkel az eszközökkel meg lehetne próbálni megoldani. Merthogy kapunk (vettünk) eszközöket is. Még tanuljuk a használatukat. Vannak korlátaik, de új dimenziókat is nyitnak. Mivel nem csak az ERP-vel kapcsolatosan lehet ezeket az eszközöket használni, így a többi rendszerünk közötti összekötést és kommunikációt is meg lehet velük oldani.
A környezetmenedzsment nagyon át fog alakulni. Effektív munka sokkal kevesebb lesz benne, hiszen a felhőben valahol máshol, mások tartják karban a vasat, cserébe sokkal több időt kell szánni a felhasználási elemzésekre, és a változtatások megtervezésére - hiszen bármit is szeretnénk kérni, 1-4 hetes átfutási időkkel kell számolnunk. Nincs több 'Légyszi, másold le a rendszert holnapra, mert kell egy új teszt'! Apropó tesztelés, úgy tűnik, ez egy teljesen új feladat- és szerepkör lesz. Mivel a felhőben rendszeresen végeznek kisebb-nagyobb változtatásokat, így nekünk is rendszeresen kell ezeket tesztelni, és rögtön szólni, ha valamelyik folyamatunk 'eltörne' a változtatások következményeképpen. És bár kisebb az ilyen irányú módosítás esélye, de az integrációkat is minden egyes alkalommal tesztelni kell, és szükség esetén módosítani.
A felhasználók első körös támogatását is megtarthatjuk cégen belül, ha úgy döntünk, a változás annyi lesz, hogy a következő támogatói kör már a globális support, annak minden jellemzőjével. De ha az éles üzem alatt is olyan gyorsan reagálnak, mint a tesztelések alatt, akkor csak megszokjuk mi is.
Augusztus:
Beszéltem a főnökkel, megegyeztünk, hogy mik lesznek a feladataim. Már gyakorlom is őket a tesztrendszeren, és várom az éles átállást. Kispadról nézem az oktatásokat, és ahogy a felhasználók egy része próbál ellenállni a változásnak, pedig ez már egy lefutott meccs. Aki megkérdez, annak elmondom, hogy használja ki az új helyzet adta lehetőségeket, legyen az tanulási lehetőség, vagy a folyamatok alakítása. Mert ők is jobban járnak, ha meglovagolják a változás áramlatát, mint ha ellenállnak neki.
Október:
Egy hónapja elindult az éles rendszer. Egyenlőre csak a legáltalánosabb folyamatokkal, és a legfontosabb integrációkkal, de a kivételkezeléseken és a többi integráción továbbra is dolgozunk a bevezető csapattal. Két hete teljesen átadták a support és környezetmenedzsment feladatokat a jelenlegi funkciókon nekünk, azóta mi figyeljük ezeket. Azt kell mondjam, hogy nagyobb gikszer még nem volt. A felhasználókkal is csak az első héten kellett intenzíven foglalkozni, amikor még az oktatás ellenére is kicsit ismeretlen és ijesztő volt a rendszer, de azt még a bevezető csapat intézte. De azóta már felbátorodtak, email-en intézik a jóváhagyásokat, sőt a riporting eszközről is egyre többet kérdezgetnek tőlünk. Lezajlott az első hónapzárás, ott azért voltak bizonytalankodások, de a bevezető csapattal karöltve megoldottuk ezeket is. Most épp készülünk az első ütemezett update-re, ismerkedünk az újdonságokkal, és tervezzük, előkészítjük a tesztelést. Nem mondom, egy napig oda kell tolni magunkat a tesztelés során, de ha minden flottul megy, akkor negyedévente ennyi belefér.
Mozgalmas félév van mögöttünk, és még mindig vannak mozgásban lévő dolgok. A második és harmadik fázisba betervezett funkciók és integrációk még folyamatban vannak, mi belsőleg pedig elkezdtük tervezni, hogy az integrációs eszközt hogyan tudnánk a többi rendszerrel kapcsolatban munkába állítani. Azt kell mondjam, hogy tényleg érdemes volt ezt a váltást meglépni, sok újat tanultunk, és a felhasználók is el tudják végezni a munkájukat, csak kicsit másképp.
De a VASat még nem selejteztük le. Jó lesz tartaléknak!